A válás utáni összeomlás, a házasság meggyászolásának folyamata majd önmagam puzzle darabkáinak összerakása nem volt könnyű. De a veszteség nyereséggé vált, hiszen egy olyan útra találtam, melyet a magaménak érzek és hitelesen tudom segíteni a hozzám fordulókat.

Ma már úgy gondolok a veszteségemre, mint amit át kellett élnem ahhoz, hogy megismerjem önmagamat, másképp lássam és átértékeljem a kapcsolataimat.

Az utam során ismerkedtem meg a gyász- és veszteség feldolgozó csoporttal mely hatalmas segítséget jelentett és olyan hatással volt rám, hogy biztos lettem benne rátaláltam a motivációra a hogyan továbbhoz. A vezetőképzés során tovább erősödött a felismerés, hogy egy új élet kezdetét kaptam a válással. Bezáródott egy kapu, de kinyílt egy másik. A veszteségre ma már nyereségként is tudok tekinteni. Megértelek. Tudom, hogy fáj és nehéz. Idő kell, és elmúlik, de addig nagyon nehéz. És jogod van fájni, ordítani, sírni, összeomlani, mert majd onnan tudsz felállni. Együtt érzek veled. Itt vagyok, meghallgatlak, együtt végig csináljuk.